5 gyakori fogfehérítési hiba
Badge field

5 gyakori fogfehérítési hiba

Utoljára frissített cikk: 05 Feb 2024

Cikk szerzője: fogorvos. Maria Liszewska

A fehér és ragyogó mosoly az egészség és a vonzerő szimbólumává vált. Ezért olyan népszerűek manapság a fogfehérítő kezelések. Sajnos azonban ezek nem veszélytelenek és nem nélkülöznek bizonyos kockázatokat és lehetséges hibákat; ha helytelenül végzed el őket, következményei lehetnek fogaid és ínyed egészségére nézve. Ahhoz, hogy élvezhesd a hatékony és biztonságos kezelés hatásait, érdemes tudni, mire kell figyelned a fogfehérítés megkezdése előtt, és milyen hibákat érdemes elkerülnöd.

Hogyan működik a fogfehérítés?

A piacon számos termék kapható az egyéni fogszín korrigálására. Ezek közül némelyik lehetővé teszi az eredeti szín visszaállítását és a fogak tényleges fehérítését kémiai módszerekkel. Az életerős fogak fehérítésére leggyakrabban a karbamid-peroxidot és a hidrogén-peroxidot használják különböző koncentrációkban.

A belső elszíneződés a fog belső szövetében - a dentinben - lerakódó színes anyagok (ún. kromatofórák) miatt következik be. Ezek hosszú láncú kémiai vegyületek. Fehérítésük a kromatofórák oxidálásával, ill. hosszú láncuk lebontásával, fehérítőszerekkel, például karbamid-peroxiddal vagy hidrogén-peroxiddal történhet. Ha kisebb molekulákra bomlanak le, akkor a fogszöveteken át tudnak hatolni, és kevesebb fényt nyelnek el, ami azt eredményezi, hogy a fogak világosabbnak tűnnek.

elszíneződött fog diagramja
a fogfehérítés folyamatának ábrája
egy fehérített fog diagramja

Milyen fogfehérítési hibákat érdemes elkerülnöd?

A fogfehérítés olyan eljárás, amely speciális előkészítést igényel. A megfelelő fogfehérítési módszer kiválasztása számos tényezőtől függ - az egyéni igényektől és preferenciáktól, valamint az egészségi állapottól és a fogak elszíneződésének okától. Annak felméréséhez, hogy melyik fogfehérítési módszer a legjobb, érdemes először fogorvosoddal vagy dentálhigiénikusoddal konzultálni. Ilyen előkészítés után elkerülheted a fogfehérítés során elkövethető, téged is veszélyeztető esetleges hibákat, amelyek a következők:

1. A nem megfelelő fehérítőszer kiválasztása

A fehérítő termék kiválasztásakor érdemes odafigyelned az összetételre és a fehérítő anyagra. A legjobb, ha olyan anyagról van szó, amely kémiai úton hat, pl. karbamid-peroxid vagy hidrogén-peroxid. Ezen kívül érdemes ügyelned a koncentrációra is. A boltokban biztonságos összetételű termékeket találsz: hidrogén-peroxidot (legfeljebb 0,1%-os koncentrációban) és karbamid-peroxidot tartalmazó termékeket, amelyek önállóan is használhatók otthon.

A magasabb koncentrációjú (akár 15-20% hidrogén-peroxid vagy karbamid) fehérítő gélekhez hasonló termékek (a speciálisan erre a célra készített egyedi fehérítő tálcákkal való használatra) csak fogorvos felügyelete mellett használhatók. Eközben a magas koncentrációjú (25-35% hidrogén-peroxid vagy karbamid feletti) termékek professzionális használatra, fogorvos vagy dentálhigiénikus által a rendelőben történő fogfehérítés keretében történő használatra szolgálnak.

Az is előfordul, hogy olyan fogfehérítő terméket választasz, amely nem felel meg elvárásaidnak. Minden fogfehérítő termék más-más koncentrációban tartalmazza az összetevőket és más-más módszerrel alkalmazandó, ezért fontos, hogy tisztában légy azzal, hogyan működnek a különböző módszerek, és milyen eredményre számíthatsz.

Érdemes tudnod, hogy a kíméletesebb készítményekkel, mint például a Colgate Max Wite éjszakai fogfehérítő szérum escettel, a fogfehérítés hosszabb idő alatt érhető el (kb. 3 hét szünet nélküli használat után), de ennek a megoldásnak tagadhatatlan előnye, hogy lényegesen kisebb a kezelés utáni érzékenység kockázata. Ezzel szemben a rendelőben történő, professzionális fogfehérítés esetén a fogfehérítő hatás a fogorvosi rendelőből való távozás után azonnal elérhető, de sajnos a kezelés utáni érzékenység kockázata lényegesen nagyobb.

2. A nem megfelelő fehérítő termékek alkalmazása

A piacon elérhető fehérítő készítmények között számos olyan termék van, amelyek hasonló kémiai hatásmechanizmuson alapulnak. Ezek azonban a hatóanyag (fehérítő) alkalmazásának módjában különböznek egymástól. Helytelen használatuk a gyártó ajánlásával szembemenve mellékhatások kockázatával járhat.

Az egyik módszer, amelynek alkalmazása precizitást igényel, a fehérítő csíkok. A fehérítő csíkok leggyakoribb mellékhatásai a szájnyálkahártya (különösen az íny és a belső ajkak) irritációja és a fogak érzékenysége. Az ínyirritáció akkor jelentkezik, ha a csíkokat pontatlanul alkalmazzák, azaz nem illeszkednek megfelelően a fogak alakjához, vagy túl közel kerülnek az ínyhez. Ilyen esetben a fehérítő anyag érintkezhet az ínnyel és irritálhatja azt. Azt is érdemes tudni, hogy az íny vagy a fogágy folyamatban lévő gyulladása (gingivitis, ill. periodontitis) esetén a fogfehérítő készítmények használata ellenjavallt, mivel a folyamat jelentősen súlyosbodhat.

Biztonságosabb megoldást jelentenek a fogászati technikus által a fogorvossal együttműködve készített sínek. Ezek a sínek merevebb anyagból készülnek, amelyek pontosan tapadnak a fogfelszínhez, és megakadályozzák, hogy a fehérítő gél az íny felé távozzon. Minden páciens számára egyedileg készülnek a fogorvos által a fogakról vett lenyomatok alapján, ezért nem károsíthatják a fogközök ízületeit, és nem emelhetik meg az illesztési magasságot.

3. A fogfehérítés ellenjavallatainak figyelmen kívül hagyása

Az ellenjavallatok közé tartoznak:

  • szuvas fogak és sérült tömések/korrekciók,
  • íny- és fogágybetegségek (gingivitis és parodontitis),
  • a fognyakak és a foggyökerek láthatóvá válása (más néven ínysorvadás),
  • a fogak túlérzékenysége,
  • dohányzás és dohányrágás,
  • terhesség és szoptatás,
  • a fogfehérítő szerekkel szembeni allergia.

Érdemes szem előtt tartani, hogy nem minden páciens alkalmas fogfehérítésre, és a fogfehérítés hatása a fogak egyéni jellemzőitől, állapotától és az egészségi állapottól függően változhat. A fogfehérítés megkezdése előtt nagyon fontos hogy konzultálj fogorvosoddal, hogy felmérje a szájüreg egészségét, mérlegelje, hogy nincsenek-e ellenjavallatai a fogfehérítésnek, és kiválassza a megfelelő módszert az adott típusú fogelszíneződéshez.

4 A túlzottan gyakori fogfehérítés

Árthat-e a fogfehérítés? Ha nem tartod be a fogfehérítő termékek, például a csíkok vagy zselék használatának időtartamára és gyakoriságára vonatkozó ajánlásokat, az a fogak érzékenységéhez és a fogfehérítő készítmények roncsoló hatását eredményezheti, amelyek gyengíthetik a fogzománcod - a fogak külső szövetét. Ha azonban a fehérítő készítményeket a gyártó ajánlásainak és a fogorvos vagy a dentálhigiénikus utasításainak megfelelően alkalmazod, biztonságos megoldást jelenthetnek, ha szép és fehér mosolyról álmodsz.

5. Nem megfelelő fehérítő hatás

A végső fehérítő hatás függ egyebek mellett a fogfehérítés alatt és a fogfehérítést követő 2-3 hétben elfogyasztott ételektől és italoktól. Ajánlott betartanod az ún. fehér diétát!

Mely ételek és italok színezik el leginkább a fogakat?

Számos olyan étel és ital van, amely elszínezheti a fogakat. A leginkább elszínező termékek közé tartoznak:

  • kávé (csersavakat tartalmaz, amelyek hozzájárulhatnak a fogak elszíneződéséhez, különösen, ha azokat rendszeresen fogyasztod)

  • tea (a fekete és a zöld tea is tartalmaz csersavakat, amelyek a fogak elszíneződését idézhetik elő)

  • vörösbor és más sötét alkoholos italok (olyan pigmenteket tartalmazhatnak, amelyek hozzájárulhatnak a fogak elszíneződéséhez)

  • egyes gyümölcsök és zöldségek (pl. eper, cseresznye, málna, áfonya, cseresznye, paradicsom, cékla, vörös káposzta).

  • egyes fűszerek (pl. curry, kurkuma, édesnemes vagy füstölt paprika).

 

Érdemes konzultálnom a fogorvosommal a fogfehérítés előtt?

Határozottan igen! A fogfehérítés megkezdése előtt nagyon fontos a szakemberrel való konzultáció. A fogorvos felméri a szájüreged állapotát, és tanácsot ad a kívánt eredmény elérésének legjobb és legbiztonságosabb módjáról. Ennek eredményeképpen egészséges és szép mosolyban lesz részed.

 

 

Hivatkozások:

1. Marcin Kasiak, Mirosława Kasiak, Wybielanie i rozjaśnianie zębów - przegląd piśmiennictwa, Polskie Towarzystwo Farmaceutyczne, ROZMAITOŚCI, 2010. 

2. Avijit Banerjee, Stomatologia estetyczna. Zabiegi minimalnie inwazyjne, Edra Urban & Partner, 2016

3. Zbigniew Jańczuk, Urszula Kaczmarek, Mariusz Lipski, Stomatologia zachowawcza z endodoncją. Zarys kliniczny, Wydawnictwo Lekarskie PZWL, 2018

4. Danuta Piątowska, Kariologia współczesna. Postępowanie kliniczne, Med Tour Press International, 2009